udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
73
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73
Névmutató:
Pruteanu, George
1997. június 18.
Jún. 18-án, csütörtökön a szenátus oktatásügyi bizottsága kvórum hiányában nem tudta megvitatni a tanügyi törvényt módosító törvényjavaslatot. A kormánykoalícióhoz tartozó egyik bizottsági tag külföldön, hivatalos kiküldetésben volt, az ellenzéki SZDRP és RNEP bizottsági tagjai /Gheorghe Dumitrascu és Costica Ciurtin/ pedig azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy nem érkezett meg a rektorok tanácsának álláspontja a tervezetről, elhagyták a termet és így bojkottálták az ülést. George Pruteanu szenátor, a bizottság elnöke és további öt szenátor - köztük Markó Béla és Lőrinczi Gyula - közleményben ítélte el az ellenzék szenátorainak eljárását. A törvényjavaslatot az Állandó Büró június 11-i határozata értelmében sürgősségi eljárással kellett volna hogy megvitassa a szenátus, ám nincs kizárva, hogy sürgősségi kormányrendelettel fogadják el a törvénymódosító tervezetet /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 20., 1053. sz./1997. június 27.
George Pruteanu, a szenátus oktatási bizottságának elnöke jún. 27-én nyílt levélben kérte Emil Constantinescu államfőt: akadályozza meg, hogy a kormány rendeleti úton életbe léptesse az oktatási törvény módosítását. Szerinte a magyar nyelv használatát nem szabad sürgősebbnek tekinteni más problémáknál. Markó Bélát pedig azzal gyanúsította meg, hogy érdekbarátságot tart fenn a koalícióval. /Népszabadság, jún. 28./1997. július 15.
Júl. 15-én véget ért a Szenátus két napra összehívott 3. rendkívüli ülésszaka. Az ülésen napirenden szerepelt a földtörvényt módosító törvénytervezet és a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet. A földtörvény vitáját a parlamenti küzdelem minden eszközét ? a vitáról való kivonulást is ? igénybe véve igyekeztek megakadályozni az ellenzéki pártok frakciói. Végül annyit értek el, hogy az érdemi vita befejeződését követő végszavazást kvórum hiányában őszire kellett halasztani. A tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet körül ugyancsak vihar kavarodott. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzéki frakciók nem hajlandók elfogadni legfőképpen a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásra vonatkozó tilalmakat eltörlő rendelkezéseket, és hogy e tekintetben csatlakozott hozzájuk a Szenátus tanügyi bizottságának parasztpárti elnöke, George Pruteanu szenátor is. Miután reménytelennek bizonyult az elfogadható konszenzus kialakítása a szakbizottságon belül, a bizottság jelentést készítő munkálatairól kivonultak előbb az RMDSZ-szenátorok, majd pedig a kormánykoalícióhoz tartozó több más szenátor is. Mivel az illetékes szakbizottság jelentése nem készült el, a házszabály értelmében a plénumban nem kerülhetett sor a jogszabály vitájára. Megtárgyalása így az őszi rendes ülésszakra maradt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 1071. sz./1997. szeptember 2.
A parlamenti szünet utolsó hetében a Ciorbea-kabinet 31 sürgősségi rendeletet bocsátott ki, valamennyit a reform felgyorsítása jegyében. Az oktatási szakbizottság elnöke, a parasztpárti George Pruteanu szept. 2-i rádiónyilatkozatában újra elmondta: a kisebbségi iskolákban a földrajzot és a történelmet továbbra is román nyelven kellene oktatni. /Cseke Gábor: Bukaresti parlamenti csaták. = Magyar Nemzet, szept. 3./1997. szeptember 3.
Megkezdődött a szenátus oktatási bizottságában az oktatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet vitája. Fellángoltak a politikai indulatok, George Pruteanu bizottsági elnök titkos szavazást szorgalmazott. Szept. 3-án tárgyalta a bizottság a 8. cikkelyt, amely rögzíti az anyanyelvi oktatáshoz való jogot. A többórás vita a rossz emlékű Har-Kov jelentés hangulatát idézte. Markó Bélának szinte minden hozzászólás után cáfolni kellett: Costica Ciurtin /RNEP/ hazugságait és csúsztatásait, Gheorghe Dumitrascu szélsőséges, ellenséges megnyilatkozásait, Todea szenátor /Nagy-Románia Pártja/ ostobaságait. Hét év után újra azt kellett végighallgatni, hogy a hazai magyarságot senki sem akadályozza meg abban, hogy az utcán magyarul beszéljen, de arról szó sem lehet, hogy egyetemi szinten anyanyelvi képzést garantáljon a román jog. Nyílt, soviniszta megnyilatkozások hangzottak el. Végül a cikkelyt az iskolai dokumentumokra vonatkozó rész kivételével elfogadható formában szavazták meg. Pruteanu elnök azonban az újságíróknak megsúgta: semmi vész, hiszen a cikkelyben benne van: a jelen törvény feltételei között, tehát még a jog megnyirbálható. /Béres Katalin: Összedugta fejét az oktatási bigottság. = Brassói Lapok, szept. 5./ 1997. szeptember 23.
A tanügyi törvényt módosító kormányrendelet szept. 23-i szenátusi oktatási szakbizottsági vitáján George Pruteanu bizottsági elnök ismét szavazásra bocsátotta a történelem és földrajz oktatására vonatkozó cikkelyt, amelyet a múlt héten megfelelő formában fogadott el a bizottság, újraszavaztatta. Miután a szavazás nyomán a bizottság ismét megfelelő formában fogadta el a cikkelyt, Pruteanu szenátor minden ügyrendi eljárást felrúgva még egyszer szavaztatott a cikkelyről, és mivel akkor már nem volt koalíciós többség a bizottságban, harmadik próbálkozásra "sikerült" töröltetnie a kormányrendelet megfelelő szövegét. Ezen az újabb szavazáson úgy döntöttek, hogy Románia történelmét és földrajzát újból románul kell tanulniuk a kisebbségi iskolák tanulóinak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, hogy ez az eljárásmód megalázó az egész bizottság számára, ezért az RMDSZ tiltakozásképpen kivonul. Dumitrascu elszólta magát: éppen erre várnak. Az RMDSZ bizottsági tagjainak távozása után megszavazták, hogy a líceum utáni szakoktatás csak román nyelvű lehet. A felsőoktatás területén újabb korlátozásokat szavaztak meg Pruteanu javaslatára: csak csoportokat, részlegeket lehet létesíteni a kisebbségek nyelvén, karokat és önálló kisebbségi felsőfokú intézeteket, egyetemeket nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25., Béres Katalin: Dumitrascu javaslata. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 26., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23., 1119. sz./ Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy az RMDSZ ilyen körülmények között nem látja lehetségesnek az oktatási bizottságban való munkát, és úgy értékelte, hogy veszélybe került a koalíciós együttműködés, sőt, az RMDSZ-nek a koalícióban való részvétele is. A mai koalíciós egyeztető ülésen nyilvánvalóan meg kell tárgyalni ezt a kérdést is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23., 1119. sz./1997. szeptember 25.
A kormány vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi és képviselőcsoportja szept. 24-én Victor Ciorbea miniszterelnök és a parasztpárti miniszterek jelenlétében megvitatta az RMDSZ-szel kialakult konfliktust, és bizottságot hozott létre az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokra. Egyes jelentések szerint az ülésen "a miniszterelnök leszögezte: a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta és alkotmányellenes nyilatkozatot a /romániai/ magyar helyi hatóságok részéről". A KDNPP szándéka szerint a két párt küldöttsége a tanügyi törvényen kívül a koalíciós együttműködésben felmerült más problémákat is megvitat majd, közölte Victor Ciorbea. Az öttagú parasztpári bizottságot Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter vezeti. A csoportnak nem tagja George Pruteanu szenátor, aki az anyanyelvű oktatást ismét korlátozó döntések kierőszakolásával a viszályt előidézte. - Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára bírálta az RMDSZ "politikai ostobaságát", amellyel ragaszkodik a két vitatott tárgy magyar nyelvű oktatásához. Olyan kompromisszumos megoldást javasolt, hogy a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla kommentálni sem volt hajlandó ezt a változatot, rámutatva, hogy itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. /Nem két tantárgyról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./ Az RMDSZ szept. 25-én sajtóértekezletet tartott a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla elnök mellett részt vett a sajtóértekezleten Verestóy Attila szenátusi, és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető. A sajtóértekezlet fő ? mondhatni kizárólagos témáját ? a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi bizottsági vitájának kapcsán előállott helyzet adta. A KDNPP elnökével, Ion Diaconescuval és Victor Ciorbea miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről néhány perces késéssel érkező Markó Béla helyett Verestóy Attila nyitotta meg a sajtóértekezletet és rövid bevezetőjében elmondotta, hogy a koalíción belül tulajdonképpen nincsenek lényegbeli, érdemi ellentétek a reformfolyamat folytatását illetően, de valóban felmerültek egyes nézetkülönbségek a KDNPP-n belül a kormányprogram részét alkotó kisebbségi oktatást illetően, ám ezek tisztázása a parasztpárt feladata, hiszen a sürgősségi kormányrendelet szövegét ez a párt is elfogadta és támogatta. A kis késéssel érkező Markó Béla röviden beszámolt találkozójáról a parasztpárt elnökével és a miniszterelnökkel. Ezen a találkozón a KDNPP és az RMDSZ nézetkülönbségeiről tárgyaltak a kisebbségi oktatást szabályozó sürgősségi kormányrendeletet illetően, mintegy folytatásaként azoknak a megbeszéléseknek, amelyek az utóbbi napokban folytak a kormánykoalíciós egyeztetéseken. Megállapodtak a két politikai alakulat között felmerült nézetkülönbségek tisztázását és rendezését célzó teendőkben. Markó Béla ezután kitért az utóbbi hetekben felerősödött nacionalista retorikára, az ellenzék nacionalista, uszító felhangú megnyilatkozásaira, a magyarság kitelepítését, Erdély Csalódást okozott talán az egész erdélyi magyarságnak Victor Ciorbea miniszterelnök fenti nyilatkozata, hogy a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta nyilatkozatot a helyi magyar hatóságok részéről. Ebben szerepet játszhat a román nacionalisták nyomása, hiszen Székelyudvarhelyen semmiféle sovinizmusról nincs szó. /Komoróczy György: Kormánytámadás Székelyudvarhely ellen?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./1997. október 3.
Ambrus Attila szerint az előző kongresszuson az ellenállás stratégiáját dolgozták ki, most viszont, az RMDSZ. V. kongresszusán a melléállás stratégiáját kellene kidolgozni. A cikkíró idézi George Pruteanu okt. 1-jei kijelentését, amely a fasizmus egyik alapgondolatának megismétlése a romániai magyarság nyelvhasználatának korlátozására: "Ha már nem tudjuk megoldani a román lakosság társadalmi gondjait, legalább a lelkükhöz férkőzzünk, úgy döntsünk a tanügyi törvénytervezet módosításakor, hogy a lakosság elégedett legyen a Kereszténydemokrata Parasztpárttal, védjük meg a román nyelvet minden áron és a végsőkig." /Ambrus Attila: Markó és a hatalomvállalás Tőkései. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 3./1997. október 8.
A szenátus tanügyi bizottságának okt. 8-i ülésén George Pruteanu parasztpárti bizottsági elnök szavazást kért a tanügyi törvényt módosító 36/1997. számú sürgősségi kormányrendeletről, anélkül, hogy bevárta volna a felső szintű KDNPP-RMDSZ vegyes bizottság ide vonatkozó, véglegesítő döntéseit. A szakbizottsági jelentés ebben a változatában a sürgősségi kormányrendeletnek a nemzetiségi anyanyelvi oktatással kapcsolatos 8 tételre kiterjedő módosításai közül csupán háromnak az elfogadását javasolja. Verestóy Attila ugyanakkor a szenátus állandó bizottságában kérte, hogy mindaddig ne terjesszék elő a jelentést, amíg a vitás kérdéseket nem tisztázzák. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 1028. sz./1997. október 14.
Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vegyes bizottsága okt. 14-én ülésezett, az RMDSZ bizottságát Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető, a KNDPP delegációját Ioan Muresan vezette. A vegyes bizottság elhatárolta magát attól a szenátusi bizottsági jelentéstől, amelyet az oktatási törvény módosításáról George Pruteanu parasztpárti szenátor és George Dumitrascu szenátor tett le a szenátus elé. A vegyes bizottság nem fogadta el szenátusi oktatási szakbizottság jelentését, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy az általa kidolgozott ajánlás legyen kötelező érvényű a koalíció parlamenti tagjaira is. A vegyes bizottság egy hét múlva ülésezik újra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./1997. október 14.
Okt. 14-én a képviselőház épületében tartották az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ vegyes bizottságának egyeztető megbeszélését a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet kapcsán kialakult nézetkülönbségek rendezéséről. Az RMDSZ küldöttségét Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, a KDNPP delegációját Ioan Muresan képviselő, a parasztpárt vezetőtanácsának tagja vezette. Az első kérdés, amit meg kellett vitatni, az volt, hogy a koalíciós egyezség ellenére, a Szenátus szakbizottsága George Pruteanu és Gheorghe Dumitrascu szenátorok aláírásával hivatalosan letett egy olyan jelentést, amely lényegesen módosítja a sürgősségi kormányrendeletet, és annak kisebbségi oktatásra vonatkozó rendelkezéseiben gyakorlatilag visszaállítja a Vacaroiu-kormány diszkriminatív, jogsértő intézkedéseit. A vegyes bizottság megállapodott abban, hogy nem tekinti elfogadottnak a szenátusi szakbizottsági jelentést, és ragaszkodik ahhoz a koalíciós döntéshez, hogy a vegyes bizottság által kidolgozott ajánlás – amennyiben azt a koalíció csúcsvezetése elfogadja – kötelező érvényű lesz a kormánykoalíció parlamenti tagjai számára. A vegyes bizottság kérte a szakbizottsági ülések jegyzőkönyvének a kiadását, továbbá az oktatásügyi minisztériumtól egy átfogó és részletes jelentést a nemzetiségi oktatásról és annak változásairól az elmúlt évtizedekben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 1033. sz./1997. október 16.
Okt. 16-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke helyzetértékelést adott az RMDSZ V. kongresszusa óta eltelt két hét jelentősebb eseményeiről, a törvényhozás előtt álló tervezetek helyzetéről, és kifejtette az RMDSZ álláspontját a forradalmárokat megillető jogokat és juttatásokat szabályozó 42. sz. törvény módosítása, valamint a szekusdossziék átvilágítására vonatkozó törvénykezdeményezés kérdésében. A szövetség elnöke ugyanakkor utalt a tanügyi törvénnyel kapcsolatos nézetkülönbségeket rendezni hivatott RMDSZ-KDNPP vegyes bizottság okt. 14-i ülésére, és hangsúlyozta, hogy a vegyes bizottság munkájával szöges ellentétben áll az, ahogyan a KDNPP szenátora, George Pruteanu a koalíciós egyezséget megszegve a szenátus Állandó Bizottságához továbbította a szenátusi szakbizottságnak a fő ellenzéki párt által megfogalmazott és személyesen őáltala is aláírt jelentését. A vegyes bizottság ajánlást fog kidolgozni a koalíciós egyeztető tanács számára, hogy megoldódjék a - mint fogalmazott: - nem procedurális, hanem politikai kérdés. - Újságírói kérdésre, amely az RMDSZ álláspontját firtatta az SZDRP-delegáció Kovászna és Hargita megyébe készülő ellenőrző kiszállásával kapcsolatban, Markó Béla határozottan kijelentette, az RMDSZ nem tudja elfogadni ezt a teljesen jogszerűtlen és sértő gyakorlatot, miszerint a magyar nemzetiségű állampolgárokat, iskolásokat és tanerőket, de iskolákat és más intézményeket is, mindenféle vizsgálatoknak, állandó ellenőrzésnek és ankétoknak próbálják alávetni. Sem Pruteanu szenátornak, sem az SZDRP parlamenti képviselőinek nincs joguk semmilyen ellenőrzést tartani nemcsak Kovászna és Hargita megyében, de sehol az országban, a parlament belső házszabálya ugyanis szigorúan előírja a két ház állandó bizottságai által létrehozott különbizottságok, vizsgálóbizottságok hatáskörét, feladatait. Verestóy Attila és Asztalos Ferenc pedig a házszabályból vett idézetekkel érvelve cáfolta a Kovászna és Hargita megyében járt, illetve oda készülő ellenőrző csoport eljárásának jogosságát. Markó Béla és Verestóy Attila elmondották, hogy az RMDSZ igenis érdekelt az ország gazdasági gondjainak megoldásában, a reform végrehajtásában, van is rá stratégiája - ha nem is tüntet vele a koalíción belül -, és utaltak Birtalan Ákos turisztikai miniszter alapos jelentésére a turisztikai létesítmények privatizációjáról, a különböző fontos területeken - területrendezés, egészségügy, mezőgazdaság, környezetvédelem, munka- és szociális védelem -eredményesen dolgozó államtitkáraink munkájára, fontos kezdeményezéseire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 1134. sz./1997. október 16.
Váratlanul Csíkszeredába utazott George Pruteanu szenátor, okt. 15-én felkereste a Márton Áron Gimnáziumot és benyitott az egyik osztályba. Meglepetten tapasztalta, hogy a tanulók milyen kifogástalanul beszélnek románul. Pruteanu elbeszélgetett az iskola tanáraival, akik bíznak benne, hogy a hallottak alapján a szenátor módosítani fogja a magyar oktatást ellenző álláspontját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./1997. október 20.
A szenátus okt. 20-i ülésén a liberális frakció nyilvános felkérésére a tanügyi bizottság parasztpárti elnöke, George Pruteanu beszámolt a Kovászna és Hargita megyei kiszállása során szerzett tapasztalatairól. Kifogásolta, hogy a Hargita megyei főtanfelügyelő bizalmatlanul fogadta, és hogy Asztalos Ferenc képviselő helytelenítette, hogy sajtóértekezletet tartott a prefektúrán. Elismerte, hogy egyes magyar tannyelvű iskolákban magas szinten és hatékonyan folyik a román nyelv oktatása, de szóvá tette, hogy találkozott olyan tanulókkal is, akikkel nem tudta megértetni magát, sőt, tudomására jutott, hogy egyes iskolákban már 1990 óta magyarul oktatják a történelmet és földrajzot, és helyenként éppenséggel Magyarország történelmét tanítják. Miután azt is elújságolta, hogy a helybeli román tanárok helyzete bizonytalan, és sokan "becsomagolt bőröndökkel" várják a fejleményeket, a felmerülő problémákat a lehető legsúlyosabbnak ítélte. Az RMDSZ-frakció elnöke, Verestóy Attila szenátor válaszában kifejtette, hogy Pruteanu szenátor nagyjából ugyanazokat a vádakat hangoztatja, amelyeket már hét éve hallunk bizonyos politikusoktól. Leszögezte, hogy a statisztikai adatok nem támasztják alá ezeket az állításokat, a románság létszáma ugyanis az utóbbi években egyáltalán nem csökkent a szóban forgó két megyében, és Hargita megyében például a 15%-ot kitevő román lakosságból kerül ki a vezető tisztségviselők 30%-a. A tényleges igazság az, hogy senkinek sem kell csomagolnia e két megyében. Sértőnek, egy egész vidéket méltatlanul megbélyegzőnek nevezte Pruteanu szenátor minősítését és felszínes benyomásokon alapuló észrevételeit. Felszólalásában Hajdu Gábor Hargita megyei szenátor elmondotta, hogy George Pruteanu kiszállása során szemlátomást egy előre megfogalmazott véleményhez keresett mindenáron igazolást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 22., 1138. sz./1997. november 3.
A román ellenzéki pártok nov. 3-án - ismét George Pruteanu szenátor támogatásával - újra napirendre akarták tűzni a szenátusban az oktatási törvényt módosító kormányrendelet megvitatását. A kormánytöbbség azonban leszavazta ezt az indítványt, így érvényesült az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ megállapodása, hogy addig nem kerül sor a vitára, amíg a két párt vegyes bizottsága meg nem állapodik. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./1997. november 4.
Az RMDSZ Kézdiszéki Területi Szervezetének Operatív Tanácsa a felerősödő magyarellenesség, George Pruteanu szenátor és Adrian Nastase képviselő Kovászna és Hargita megyei látogatásáról fejtette ki véleményét: a látogatás a romániai magyarság és a kormánykoalíció ellen irányult. Határozottan támogatják az RMDSZ azon célkitűzését, hogy minden tantárgyat magyarul oktassanak, a román nyelv megtanulására pedig külön tantervez készítsenek. /Az iskolát vették célba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./1997. november 13.
George Pruteanu szenátor törvényjavaslatot jegyeztetett be a parlamentben a román nyelv védelméről. A javaslat hasonló a szlovák és az ukrán nyelvtörvényhez, melynek értelmében minden közhasznú, idegen nyelvű közlést kötelezően el kell látni román nyelvű ismertetéssel mind az írott, mind a beszélt propagandában. A rendelet megszegőit pénzbüntetéssel sújtanák. A nyelvőrséggel a polgármesteri hivatalokat ruházná fel Pruteanu tervezete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./1997. november 18.
George Pruteanu parasztpárti szenátor, aki hónapok óta hadakozik a kisebbségekre nézve hátrányos román tanügyi törvényt demokratikus irányban megváltoztató sürgősségi kormányrendelet parlamenti elvetéséért, s aki még a rendelet megjelenése előtt felkérte Románia elnökét: akadályozza meg a sürgősségi kormányhatározatot, most újabb nyílt levélben fordult Emil Constantinescu államfőhöz. Újabb levelében arra szólítja fel Constantinescu elnököt, hogy a vitatott jogszabály parlamenti vitája előtt ne tegyen eleget az RMDSZ közvetítési felkérésének. Pruteanu az államfő feltételes meggyanúsításától sem riadt vissza, amikor azt állította, hogy ha az elnök a parlamenti vita előtt vállalkozna közvetítésre, azzal a törvényhozás utasítgatására vállalkozna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1997. november 24.
Véget ért a szenátusban a tanügyi törvényt módosító 36/1997 sz. sürgősségi kormányrendelet általános vitája, majd megkezdődött a szakaszonkénti vita is. Az általános vitában az RMDSZ- frakció nevében Frunda György, Markó Béla és Verestóy Attila szólaltak fel. Frunda szenátor történelmi adatokkal érvelt annak bizonyítására, hogy a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatásnak régi hagyományai vannak Romániában. Markó Béla és Verestóy Attila George Pruteanu parasztpárti szenátor minősíthetetlen hangú nacionalista támadásait, durva RMDSZ-ellenes kirohanásait utasította vissza, amelyekért a parasztpárti szenátort felszólalása közben az ülésvezető elnök /Petre Roman házelnök/ többször is félbeszakította. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 1162. sz./1997. november 24.
A Curentul nov. 24-i száma interjút közölt George Pruteanu KDNPP-s szenátorral a tanügyi törvénnyel és a román nyelv védelmével kapcsolatos kezdeményezései kapcsán. Pruteanu nem tartja magát sem nacionalistának, sem idegengyűlölőnek, de elismeri, hogy a román nyelv védelméről szóló törvénytervezete nem csupán nyelvészeti, hanem politikai indíttatású is. A tanügyi törvénnyel kapcsolatos álláspontja abból is fakad, hogy székelyföldi látogatása alkalmával bizonyos rosszindulattal is találkozott, egyes "irredenta hajlamú tanárok" magyarosított történelmet és földrajzot tanítanak, és annak érdekében, hogy a tanulási folyamatot a minisztérium ellenőrizni tudja, ezen tantárgyakat románul kell tanítani. A sürgősségi kormányrendelet megszavazásával kapcsolatban Pruteanu azt a veszélyt látja, hogy cserében azért az RMDSZ általi engedményért, hogy a két tantárgyat románul tanítsák, a magyarság megkaphatná magyar nyelvű egyetemek létrehozásának jogát. Ami szerinte "ugyanannyira rossz", mivel ez a román oktatás föderalizálásához vezetne. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 24., 225. sz./